Így kell hamis likviditás érzetét kelteni a gyanútlan felhasználókban.
Kaspa bányászata HiveOs rendszerben
Kaspa bányászata
A kaspa még csak most van terjedőben. Egy meglehetősen fiatal projekt, de ha jól alakul, akkor lehet belőle a TON utódja. A heavyhas algoritmus egy módosított változatát használja (Kheavyhash) ami magcentrikus algoritmus, ezért aztán jól bányászható dual módban az eth/etc vagy bármely ethash (memóriacentrikus) algo mellet.
Kaspa Pool
Jelenleg még csak egyetlen nyilvános pool van, ahol bányászható. Ez a kaspa-pool. Vagy telepíthetünk saját gépre egy full node-ot (amolyan saját pool) De ez egy későbbi cikk témája lesz.
Kaspa Wallet
Ebből nem csináltam nagy ügyet. Amit a kaspa hivatalos weboldán is ajánlott ott hoztam létre egyet. Ez pedig a kaspa web wallet. Figyelem! A walletcímnek szerves része az elején látható „kaspa:” előtag. Tehát abban formában kell megadni a minernek is! pld.: „kaspa:qrsdyxgezh7cy2j0ahfme63yjhmfaqv0r7qvqjy7yzhfyydzxnpr5w39n3x85”
Kaspa Váltó/tőzsde
Egyelőre csak 2 tőzsdén jegyzik, ahol kereskedni lehet vele. Az egyik a TXbit és a másik az Exbitron. Nincs nagy volumen, tehát eltérés lehet a hivatalos árfolyam és a vételi ajánlat illetve eladási kínálatok közt.
Kaspa Miner
Sajnos ezen a vonalon sincs még nagy választék. SRBminer, illetve a BZminer. Viszont jó hír, hogy mindkettővel lehet dualban is bányászni. Az srbminer fejlesztői rajta vanak az ügyön, mert heti szinten jön ki valami új verzió vagy javítás, ami a kaspa-val kapcsolatos újításokat tartalmaz.
Woodcoin (LOG) bányászata Hiveos rendszerben.
WOODCOIN (LOG) BÁNYÁSZATA HIVEOS RENDSZERBEN.
A woodcoin (LOG) nem egy közismert a bányászok körében, ezért a hiveos alapbeállításokban nem jelennek meg sem pool-ok, sem miner ha megpróbáljuk beállítani. Most hogy az ETH 1500-1600$ környékén van, a woodcoin bányászata megközelíti az Ether profitját.
A LOG bányászata skein2 algoritmussal lehetséges. Annyit érdemes tudni róla, hogy ez az algoritmus is SHA alapú, ami annyit jelent, hogy elsősorban a GPU magot használja. A memóriahasználata elenyésző és a hashrate-ot nem bofolyásolja a beállítása. Ezt az algoritmust jelenleg, csak a „wildrig-multi” miner támogatja. Nos tehát, lássunk hozzá…..
Walletcím beállítások
Első körben egy wallet címet kell „szereznünk”. Mivel úgy is váltani fogjuk, célszerű egy exchange deposit címet használni, hogy elkerüljük a felesleges köröket és a hosszú küldési dőt. Én a Bitstorage -ot használom. (A hivatalos woodcoin weboldal is ajánlja). Egyszerű, csak egy regisztrációt igényel, semmi mást. Itt a wallet menüben generáljunk egy LOG deposit címet magunknak. Van még a Dex-Trade , de ott a minimum 16-17 LOG Az alatt nem tudsz kereskedni.
Pool beállítások
A következő lépés pool-t választani. Itt egy lista a pool -okról. Én zergpool-t használom. Amúgy is elég lassú a woodcoin küldés, de a kisebb pooloknál többet késhet még pluszban a kifizetés is a kevesebb számú talált blokkok miatt.
A továbbiakat a zergpool-on mutatom.
A kezdő oldal baloldali részén található egy „MINER COMMAND LINE GENERATOR” Itt állítsuk be Region: Europe, Algo: skein2, Payout currency: LOG
Ezzel az alsó sorban le is generálja a nekünk szükséges dolgokat, amik majd a beállításhoz kellenek.
Hiveos beállítások
Hozzunk létre egy új „Flightsheet„-et a következők szerint:
A miner ablakban, ha nem kínálja fel a teljes listát, kattintsunk a „Show all„-ra és válasszuk ki a wildrig-multi-t. Ezután kattintsunk a „Setup miner config„-ra. Állítsuk be a következők szerint:
A „Pool URL:” Ide másoljuk be a poolon generált parancssorból az url-részt, valamint a „Pass:” mezőbe irjuk be „c=LOG” Ezzel az értékkel állítjuk be, hogy miben kérjük a kifizetést (lásd később)
A pool statisztikákat a pool-on a Wallet menü alatt találjuk, ahol megadjuk a walletcímet. Ha a „register” gombra kattintunk miután megadtuk a walletcímet, akkor a böngészőnk megjegyzi és később nem kell folyton megadnunk.
Kiegészítő beállítások (nem kötelező)
A kifizetési limit beállításánnak módja: A „Pass:” mezőben, ahol korábban megadtuk a „c=LOG” kifejezést, hozzáírjuk (vesszővel elvásztva, szóköz nélkül) a „pl=” értékkel állíthatjuk be a minimum kifizetési limitet, az adott coin-ban. Alapértelmezetten 0,0001BTC-nek megfelelő a limit.
Lehet kérni más coinban is a kifizetést (piaci áron, folyamatosan a jóváírások ütemében váltanak) Például, ha BTC-ben szeretnénk, akkor hiveos-ban BTC walletcímet kell megadni és a „Pass:” mezőben a c=BTC -re kell átírni. Én nem használom, mert így akkor adhatom el a váltón, mikor jobb az ár.
Tehát, ha azt szertnénk, hogy például 4 LOG legyen a kifizetési limit, akkor a így fog kinézni a „Pass:” mező a flightsheet-ben
Ha BTC-ben akkor pedig kb. így ” c=BTC,pl=0.001 ” (Ez jelenlegi áron kb 20$)
Gépazonosító (worker név megadása). Amennyiben több riggel, termelünk és szeretnénk a pool statisztákban megkülönböztetni az egyes rigeket, akkor egy harmadik (azonosító) értéket is be kell írnunk a „Pass:” mezőbe pld „ID=rigx” (rigx behelyettesítendő a saját izlés szerint) Tehát így fog kinézni: ” c=LOG,pl=4,ID=rigx
Ne felejtsük, hogy ez az algoritmus kicsit több magfeszültséget (VDD) igényel az OC-beállításokban. Gyakorlatilag a hashrate addig növelhető, ameddig emelni tudjuk a mag órajelet, anélkül, hogy összeomlana a kártya, vagy drasztikusan emelkedne a fogyasztás.
Valamint még egy dolog amit meg kell említenem. A woodcoin hálózaton az utalások meglehetősen lassan zajlanak. Nem ritka a 6-8 órás átfutási idő. Ha a pool-on azt látod, hogy elküldték, akkor ennyi idő amíg a váltóra beérkezik. Küldtem woodcoint váltóról-váltóra, ott is ugyanennyi időbe telik.
Ezzel kész is vagyunk. Mentsük a „Flightsheet” és mehet a bányászat.
Jó szerencsét!
A tápegységekről
A tápegységről általánosságban
Első lépésben tisztázzuk, hogy NEM mindegy, milyen minőségű a tápegység, amelyre rábízzuk a néha milliós nagyságrendű bányász rig tápellátását. Nevenincs, sosem hallot kínai tápokat lehetőleg kerüljük. Néhány ok, hogy miért:
- Nem adják le a rájuk írt teljesítményt
- Olcsó, gyengébb minőségű alkatrészekből áll. (Elektrolit kondenzátorok)
- A rájuk írt túláram védelem néha csak reklámfogás.
Ami számunkra lényeges (a minőségen kívül), hogy minél több pcie csatakozással rendelkezzen. 4-600W-os tápok általában csak 4 pcie csatlazóval rendelkeznek. 750W felett nem ritka a 6-8 vagy még több csatlakozó.
Viszont azt is megjegyezném, hogy az ár sem mindig tükrözi a minőséget! (sőt sajnos néha a név sem garancia). Fordult már elő, hogy neves (nem tápegység gyártásról ismert) cégek kijöttek egy olcsóbb szériával, amiről utólag kiderült, hogy egy olcsóbb kinai tömeg cikket „logoztak” fel a saját nevükkel. Nem kerülgetem, a Gigabyte-ról van szó, aminek egy korábbi 750W-os szériáját csak „robbanó tápnak” becézték számítógépes berkekben. Ezekben pont a fentebb említett gyenge minőségű (netán még alaul is méretezett) elektrolit kondenzátorok robbantak fel.
Méretezésnél arra figyeljünk, hogy a tápegység névleges teljesítményét legalább 25-30%-al mértezzük túl a várható, felvett teljesítményhez képest. A kapcsolóüzemű tápegységek a névleges terhelés 50-55%-ánál tudják az adatlapon megadott (általában 85-90-95%) hatásfokot teljesíteni.
A szervertápokról
Én meglehetősen fenntartással viszonyulok hozzájuk. (talán a korábbi rossz tapasztalat)
Jól hangzik ugyan a nagy teljesítmény, valamint az érvek (főleg az eladói részről), hogy ezek megbízhatóbbak mert 0-24 működésre tervezettek. No, de lássuk , hogy látom én a helyzetet….
- A szerver tápegységek 50%-os terhelés felett iszonyú hangosak. Ha valaki lakásban akarja üzemeltetni a riget, akkor ez lényeges szempont.
- Gyakorlatilag amik a piacon kaphatók, már használt, átalakított tápok. Márpedig egy tápegység átlagos „élettartama” (a használt alkatrészek minőségétől függően) 3-5 év. Itt jön a kérdés: Vajon miért szedték ki a szerverből? Valószínűleg azért, mert közelített az élettartama vége felé. Tehát valószínüleg nálunk már 1 éve marad. Nem leállni fog, hanem egyszerűen az elfáradt, kiszáradt elektrolit kondezátorok miatt elektromos „zaj” kerűl a tápvezetékre, ami rendszertelen időközönként hibás működést fog okozni a gépben. (reboot, kártya/miner összeomlás stb..)
- Semmivel sem megbízhatóbbak mint az ATX tápok. Ugyanaz a technológia van belül, csak szűkebb helyen, rosszabb hűtésí feltételekkel és kisebb, zajosabb ventilátorral. (Szervertermben mindegy a zaj…)
- Mindenképp kell melléjük egy ATX táp is, mert legtöbbjük (hacsak nem mind) az átalakítás során már csak pcie csatlakozókat kapott és nincsenek meg az alaplaphoz szükséges csatlakozók. (24Pin, illetve 8 pin cpu, sata illetve molex-ről már ne is beszéljek)
Ezek alapján, mindenki döntsön saját belátása szerint.
Az én szubjektív rangsoromban csak a következő ATX tápok jöhetnek szóba. Corsair, Chieftech, EVGA, FSP, Coolermaster, illetve Seasonic. Bár ez utóbbi, (számomra ismeretlen okból) de szerintem kissé túlárazott.